Heutige Öffnungszeiten: Gut Aiderbichl Henndorf: 9:00 - 18:00 Uhr | Gut Aiderbichl Deggendorf: 9:00 - 18:00 Uhr | Gut Aiderbichl Iffeldorf: 9:00 - 18:00 Uhr

Lóegészség

Az idősödő vagy krónikusan beteg állatok szükségleteinek megértése és jobb életminőségük lehetővé tétele a lóegészségügy alaposabb vizsgálatát igényli. A modern, de alternatív kezelési módszerekkel kombinálva az idős lovaknál fizikai és élettani egészségi tényezők figyelhetők meg. A Gut Aiderbichlnél a megmentett lovak életminősége így fenntarthatóan biztosítható.

Öreg lovak hátsóbélflórája

Az idős lovak populációja világszerte növekszik. Az öregedés azonban fizikai és fiziológiai változásokkal jár. Az öregedési folyamat során a hátsó bélszakaszban élő mikrobióta fejlődését eddig kevéssé vizsgálták. Mivel ez a mikrobióta alapvető szerepet játszik a rostok emésztésében, az anyagcsere támogatásában és az adaptált immunitásban, szükséges az „egészséges mikrobióta" fenntartása.

Az „Egészséges öregedés" projekt célja, hogy bővítse a ló bélrendszere mikrobiótájának öregedésével és az ehhez kapcsolódó emésztési, anyagcsere- és immunfunkciókkal kapcsolatos ismereteket. A megszerzett ismereteknek lehetővé kell tenniük ajánlások, különösen táplálkozási ajánlások kidolgozását a ló egészségének és jólétének időskori fenntartására.

Az öregedés hatása a lovak hátsóbélflórájára

Az öregedésnek a bélsár mikrobiális ökoszisztémára gyakorolt hatásainak megértése a lovak egészséges öregedésének elősegítése érdekében

Alapvetések/kiindulópont: A ló vastagbelében több millió különböző mikroorganizmus él, amelyek alapvető szerepet játszanak az emésztésben és az energiaellátásban. Környezeti vagy belső tényezők hatására a vastagbél mikrobiótájában olyan változások következhetnek be, amelyek ronthatják a ló egészségét és/vagy jólétét. Az egyik ilyen tényező az öregedés, amelynek a mikrobiótára gyakorolt hatásai mindeddig kevéssé ismertek. Kevés meglévő információ számol be az életkor előrehaladtával a lovak baktériumdiverzitásának csökkenéséről, ami valóban összhangban van az emberekre vonatkozó adatokkal. Ez a csökkenés a mikrobiális ökoszisztéma környezeti stresszel szembeni ellenálló képességének csökkenéséhez vezethet. Ezenkívül túl kevés információ áll rendelkezésre a lovaknál az életkor előrehaladtával a nyersrostemésztés hatékonyságának alakulásáról, ami döntő fontosságú az energiaellátás, az emésztés és következésképpen az állat általános egészségi állapota szempontjából.

Célkitűzés: A projekt célja az volt, hogy megvizsgálja a lovak bélsármikrobiótájában az életkor előrehaladtával bekövetkező változásokat. Ez a következőkhöz vezetett: (1) a bélsármikrobióta baktériumösszetételének életkorral összefüggő alakulásának vizsgálata és (2) e változások emésztésre gyakorolt hatásának értékelése. E kérdések megválaszolása érdekében 50 egyed 6 és 30 év közötti lovat figyeltek meg azonos takarmányozási rendszer mellett, bélsármintákat gyűjtöttek és elemeztek.

Új eredmények: A baktériumok aktivitását jelző számos bélsárparamétert befolyásolta az életkor, az idősebb (≥26 éves) és a fiatalabb lovak közötti különbség folyamatosan nőtt és a legnagyobb volt. Ezek az eredmények az emésztés erősen korfüggő változásaira utalnak, amelyeket valószínűleg a mikrobióta összetételének és/vagy aktivitásának változásai okoznak. A trágya ökoszisztémájának baktériumszerkezete - amelyet jelenleg vizsgálnak - kiegészítő információkkal fog szolgálni az életkor előrehaladtával a ló vastagbélrendszere emésztésbeli fejlődésének megértéséhez.

Kilátások: A bélsárbaktériumok mikrobiótájában az életkorral bekövetkező változásokra vonatkozó eredmények segítenek abban, hogy a lovak számára a koruknak megfelelő tartási módokat javasoljanak, különösen a takarmányozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozóan. A bélsármikrobióta megfigyelt változásai távlatokat nyitnak az idősebb lovak mikrobióta által közvetített betegségei okozóinak megértéséhez. További ismeretek birtokában ez a ló egészséges öregedésének elősegítéséhez vezethet.

Publikáció:

Ezt a munkát a 2021-es Equine Science Society szimpóziumon mutatták be:

Buttet, M., Omphalius, C., Milojevic, V., Julliand, V., & Julliand, S. (2021). Assessment of the impact of age on fecal microbial ecosystem in horses. Journal of Equine Veterinary Science, 100, 103474. https://doi.org/10.1016/J.JEVS.2021.103474

Egy lektorált publikáció előkészítés alatt áll, és várhatóan 2022 végére jelenik meg.

Projektvezetés: Lab to Field (A laboratóriumból a terepre)

Az egészséges öregedés elősegítése érdekében végzett takarmányozásmenedzsment

A bélmikrobióta, az emésztés és az alacsony fokú gyulladás korral összefüggő változása lovakban - Hogyan segíthetjük elő az egészséges öregedést a takarmányozással?

Alapvetések/kiindulópont: Az elmúlt évtizedekben világszerte nőtt az idősödő lovak száma. Ez a tendencia ellentétben állhat a fontos élettani funkciók megváltozásával, és az általános egészségi állapot megváltozásához vezethet. A bélmikrobióta és az immunrendszer közötti folyamatos kölcsönhatás hangsúlyozza e funkciók megértésének fontosságát az öregedés hatására. Korábban kimutatták, hogy az öregedő lovaknál az immunöregedés jelensége lép fel, és ez az immunitáscsökkenés egy krónikus, alacsony fokú, szisztémás és tünetmentes gyulladásos állapottal áll párhuzamosan (gyulladásos öregedés vagy inflammaging). Az előzetes vizsgálati eredmények alapján, amelyek a felnőtt lovak és a 26 évnél idősebb lovak trágyaparaméterei közötti különbségeket mutatják, a megfigyelt mikrobióta-változásoknak súlyos következményei lehetnek, különösen az idősebb lovaknál, amelyeknél gyakrabban alakulnak ki anyagcserezavarok.

Mivel a táplálkozás az egyik legfontosabb tényező a mikrobióta funkcionális sokfélesége szempontjából, és könnyen adaptálható, úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk, hogy a takarmányozással való gazdálkodás hogyan járulhat hozzá az idősebb lovak bélmikrobiótájának és az ehhez kapcsolódó emésztési és immunfunkcióknak a javulásához. Ez motiválta e projekt létrehozását a lovak egészséges öregedésének elősegítése érdekében.

Célkitűzés: A projekt célja annak meghatározása, hogy a mikrobióta életkorral összefüggő változásaival összhangban fejlődik-e a fibrolitikus (nyersrostemésztési) kapacitás és agyulladásos folyamatok kialakulása. Ez magában foglalja a következőket:

  1. A nyersrost lebontási hatékonyságának összehasonlítása idős és felnőtt lovak esetében,
  2. A mikrobióta összetétele és aktivitása, a nyersrostemésztés és az enyhe gyulladás közötti összefüggések vizsgálata idős és felnőtt lovaknál,
  3. Olyan releváns biomarkerek azonosítása, amelyek könnyen felhasználhatók az életkorral összefüggő változások nyomon követésére.
  4. Az idősebb lovak különböző takarmányozási rendszereinek összehasonlítása a legmegfelelőbb meghatározása érdekében.

E célok elérése érdekében 2021 és 2023 között három tanulmányt végeznek Franciaországban.

Új eredmények: Az első, 2022 első felében végzett vizsgálat eredményeinek elemzése folyamatban van. Ezek az adatok 2022 végére állnak majd rendelkezésre.

Kilátások: A mikrobióta, a fibrolitikus és az immunrendszer működésének változásaira vonatkozó eredmények alapján felülvizsgált és tudományosan megalapozott takarmányozási ajánlásokat fogunk adni a lótulajdonosoknak. Ennek célja a legidősebb lovak egészségének és jólétének elősegítése, valamint a takarmányozás optimalizálása a „szenior kategóriába" tartozó lovak egészségének megőrzése érdekében.

Publikáció: A munkát tudományos kommunikációs megjelenésekkel (nemzetközi konferenciák és szakmailag lektorált kiadványok), valamint a lótulajdonosoknak szóló népszerűsítő cikkek révén fogják bemutatni.

Projektvezetés: Institut Agro Dijon - UMR PAM, Prof. DVM, PhD, Veronique Julliand

A melanoma kezelése lovaknál

Projektnév: Lófélék bőrdaganatainak kezelése betulinsavval transzkután alkalmazási módszerekkel

Alapvetések/kiindulópont: A lófélék rosszindulatú melanomája (EMM) az egyik leggyakoribb bőrdaganat a lovaknál, és leggyakrabban fehéres színű lovaknál (szürke lovaknál) fordul elő. A 15 évesnél idősebb szürke lovak akár 80%-ánál alakul ki a rosszindulatú melanoma. A daganatok főként a farkon, a perianális területen, a nemi szerveken, a szemhéjakon, az ajkakon, a fültőmirigyben vagy a légzsákokon fordulnak elő. Lassú, elnyomó növekedést mutatnak, és a progresszív stádiumban hajlamosak áttéteket képezni a belső szervekben. A beteg állatok panaszai kezdetben mechanikai jellegűek (trágya- vagy vizeletürítési problémák, takarmányfelvétel, szemhéjcsukódás stb.), de a betegség előrehaladtával a lovak életminőségét súlyosan korlátozhatja, és az áttétképződés miatt messzemenő problémákat is okozhat.

Eddig nincs standard terápia az EMM kezelésére. Jelenleg a daganatokat többnyire sebészeti úton vagy kemoterápiával kezelik. Kisebb tumorok esetében ezek a kezelési módszerek részleges sikert mutatnak, de a nagyobb tumorok prognózisa lényegesen rosszabb. Ráadásul a kemoterápiás szerek beadása kockázatot jelent a kezelt állatra, a kezelő állatorvosokra és a lótulajdonosokra nézve.

Célok: A vizsgálat célja egy új, helyi kezelési módszer megtalálása, amely hatékony, ugyanakkor biztonságos a kezelt állat, a kezelő állatorvosok és az állattartók számára. Továbbá a terápiás módszernek könnyen kivitelezhetőnek és nem invazívnak kell lennie.

A betulinsav a természetben előforduló másodlagos növényi anyag, amelyet a nyírfa és a platánfa kérgéből nyernek. A betulinsav és az NVX-207 származék gátolja a melanomasejtek növekedését, és többek között gyulladáscsökkentő, vírusellenes és sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkezik.

Mivel mindkét hatóanyag már több vizsgálat során is ígéretes eredményeket mutatott az EMM kezelésében, ezeket a hatóanyagokat tovább vizsgálják. Ebből a célból az új mikroemulziós gélekben növelik a hatóanyagok koncentrációját, hogy jobban leküzdjék a bőrgátat, és így nagyobb hatóanyag-koncentrációt érjenek el a bőrben.

Eredmények/új eredmények:A vizsgált anyagokat először laboratóriumi körülmények között tesztelik. Ennek során azt vizsgálják, hogy a bőrre felvitt hatóanyagok elegendő koncentrációt érnek-e el a bőrben akár a mikroemulziós gélben oldva, akár a transzdermális oxigénnel támogatott alkalmazási módszer segítségével. A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy a kívánt hatóanyag-koncentrációt a bőrben minden vizsgált hatóanyaggal és mindkét vizsgált alkalmazási módszerrel el lehetett érni.

Kilátások:A vizsgálat célja, hogy a lófélék rosszindulatú melanomájában szenvedő lovakat sikeresen kezeljék ezekkel az újonnan kifejlesztett kezelési módszerekkel.

Jelenleg az értékelés zajlik, hogy eldöntsék, a vizsgált anyagok közül melyiket fogják használni a beteg lovaknál. A beteg lovak kezelési kísérletét a svájci lórehabilitációs állomáson fogják elvégezni. Ennek előkészületei jelenleg zajlanak.

Projektvezetés: Dr. med. vet., DVM-PhD Karina Klein, Prof. Dr. med. vet. Jessika-M. V. Cavalleri

A lovak életminősége

Forschungsplattform setzt sich die intensive Zusammenarbeit und Austausch zwischen Gut Aiderbichl und der Vet. Med. Universität Wien  im Bereich der Erforschung ethisch relevanter veterinärmedizinischer Aspekte der Mensch-Pferd-Beziehung zum Ziel. Dabei stehen insbesondere Entscheidungsfindungsprozesse und ihre Kriterien sowie notwendige Therapieentscheidungen, angesichts alter und/oder chronisch kranker Tiere im Vordergrund.  Die interdisziplinären Projekte der Forschungsplattform nähern sich dem komplexen Thema der Lebensqualität von Pferden aus verschiedenen Perspektiven, um gute Entscheidungen für die Pferde auf Gut Aiderbichl und darüber hinaus unterstützen zu können.  

Az életminőség idős és krónikusan beteg lovaknál

Alapvetések/kiindulópont:Bár az életminőséget már évek óta használják a beteg állatok kezelésének és eutanáziájának döntéshozatali eszközeként, jelenleg nincs általánosan elfogadott definíció a lovak életminőségére, nincs konszenzus a lovak életminőségéhez hozzájáruló tényezőkről, és nincs elfogadott módszertan az értékelésére.

Célok: A projekt célja egy vizsgálati séma kidolgozása a lovak életminőségének értékelésére és az állatorvosi beavatkozásokkal kapcsolatos döntéshozatalra az idős és/vagy krónikusan beteg lovak esetében.

Eredmények/új eredmények:A vizsgálat részeként a Gut Aiderbichlnél lévő lovakat évek óta rendszeresen vizsgálják. Minden vizsgálati időszak alatt a lovakat 5-10 napig viselhető érzékelővel látják el. A szenzorok megmutatják, hogy a lovak mennyi időt töltenek különböző tevékenységekkel, például evéssel, pihenéssel, fekvéssel vagy mozgással. A vizsgálati időszak alatt a lovakat állatorvos is megvizsgálja, így a mérési adatokban mutatkozó eltérések az egészségi állapot változásával hozhatók összefüggésbe.

Kilátások: A mérési adatok eltérései, pl. az etetési vagy fekvési időkben, vagy a viselkedés változásai, a testtartás megváltozása, valamint a láthatóan fájdalmas arckifejezés (egészségügyi) problémákra utalhatnak. A lovaknak részletesebb vizsgálatra van szükségük az eltérés okának feltárásához és személyre szabott beavatkozások kidolgozásához, pl. testtartás-optimalizálás vagy orvosi terápia a ló közérzetének javítása érdekében.

Publikáció:Auer U, Kelemen Z, Engl V, Jenner F. Activity Time Budgets-A Potential Tool to Monitor Equine Welfare? Animals (Basel). 2021 Mar 17;11(3):850. doi: 10.3390/ani11030850.

Kelemen Z, Grimm H, Long M, Auer U, Jenner F. Recumbency as an Equine Welfare Indicator in Geriatric Horses and Horses with Chronic Orthopaedic Disease. Animals (Basel). 2021 Nov 8;11(11):3189. doi: 10.3390/ani11113189.

Kelemen Z, Grimm H, Vogl C, Long M, Cavalleri JMV, Auer U, Jenner F. Equine Activity Time Budgets: The Effect of Housing and Management Conditions on Geriatric Horses and Horses with Chronic Orthopaedic Disease. Animals (Basel). 2021 Jun 23;11(7):1867. doi: 10.3390/ani11071867.

Projektvezetés: Hon.-Prof. Univ.-Prof. Dr. Herwig Grimm, Dipl.ACVS Univ.-Prof Dr med.vet. Dipl.ECVS Jenner Florien

Az idős és/vagy krónikusan beteg lovak életének végéről szóló döntések etikája

Alapvetések/kiindulópont:Az egyszerű kérdés: „Hogy van a lovam?" nagy kihívást jelent. Hogyan képzeljük magunkat a ló helyébe, és honnan tudjuk, hogy helyesen ítéljük meg az életminőséget? A projekt a krónikusan beteg és idős lovak életminőségével foglalkozik az állatorvoslás egyre bővülő lehetőségeinek hátterében, valamint a lovak életének végén alkalmazott terápiák megfelelőségének kapcsolódó kérdéseivel.

Bár az életminőség fontos döntési kritérium a terápiák és az eutanázia szempontjából, ez a fogalom nem rendelkezik egyértelmű meghatározással, és ráadásul a gyakorlatban bonyolult értékelni. Ráadásul általában több fél is érintett, akik különböző megközelítésekkel és a lóhoz való viszonyulással rendelkeznek, mint például a lótulajdonos és az állatorvos, akik nem mindig értenek egyet abban, hogy hogyan kell a legjobban bánni egy lóval.

Célok: Ezért projektünk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit jelent az életminőség a lovak számára, és hogyan lehet ezt a fogalmat a gyakorlatban értelmesen alkalmazni annak érdekében, hogy felelős döntéseket lehessen hozni a krónikusan beteg és idős lovakkal kapcsolatban. Milyen nehézségekkel találkoznak az érintettek a gyakorlatban e fogalom alkalmazása során, és hogyan kezelik ezeket? És hogyan lehet az érintettek különböző nézőpontjait hasznosan egyesíteni annak érdekében, hogy a krónikusan beteg és idős lovakkal kapcsolatos jó döntések szülessenek?

Eredmények/új eredmények:A széles körű irodalmi kutatás hátterében hét fókuszcsoportos beszélgetést folytattak, amelyek jelenleg kiértékelés alatt állnak. Ezeken a beszélgetéseken lótulajdonosok, lóállatorvosok, lovászok, lóápolók, állatorvosok és kovácsok adták át szakértelmüket és tapasztalataikat a krónikusan beteg és idős lovakkal kapcsolatos döntésekről és a lovak életminőségének szerepéről ebben az összefüggésben.

Kilátások: Reméljük, hogy ezzel a projekttel a lehető legjobban, tudományos alapon támogathatjuk a krónikusan beteg és idős lovak terápiájával és eutanáziájával kapcsolatos nehéz döntéseket.

Publikációk:

Long, M., Jenner, F., Kelemen, K., Cavalleri J.-M., Auer, U., Grimm, H., 2022. 53. Case discussions in a clinical ethics support service for equine medicine: a field report. In Transforming Food Systems, Proceedings of the EurSafe 2022, Edinburgh, Scotland, 7–9 September 2022; Bruce, D., Bruce, A., Eds.; Wageningen Academic Publishers: Wageningen, The Netherlands; pp. 344-349. (https://www.wageningenacademic.com/doi/pdf/10.3920/978-90-8686-939-8_53)

 

Projektvezetés: Hon.-Prof. Univ.-Prof. Dr. Herwig Grimm

A társadalmi kapcsolatok és az erőforrásokhoz való hozzáférés mint a jólét és az életminőség mutatói a lovaknál

Alapvetések/kiindulópont:A szociális viselkedés egyszerre oka és következménye a lovak jólétének és életminőségének. Mivel a ló személyes terében csak a közeli társak tűrik az affiliációs interakciókat, míg az agonista viselkedést a kapcsolatfelvételt követő azonnali szociális távolságnövekedés jelzi, a közelség (és annak időtartama) jó indikátora a lovak szociális viselkedési jellemzőinek.

Célok:A projekt célja egy új, kiegészítő eszköz kifejlesztése a lovak életminőségének értékelésére, amely lehetővé teszi a célzott beavatkozásokat a lovak tartása és a lovak életminőségének javítása érdekében. Ez az értékelés a szociális kapcsolatok és interakciós minták, a ménesdinamika (az erőforrásokhoz való hozzáférés, mint például takarmány, fekvőhelyek) és az evésre, pihenésre, aktivitásra szánt időkeret, valamint a diszkomfort érték objektív és számszerűsíthető mutatóin alapul.

Új eredmények: A vizsgálat részeként a Gut Aiderbichlnél élő lovakra évekig rendszeresen viselhető érzékelőket szerelnek:

  1. meghatározni az egyes lovak közötti térbeli közelséget és az agonisztikus és affiliatív viselkedésre jellemző közelség időtartamát;
  2. az egyes lovak közös erőforrásokhoz (takarmány, fekvőhelyek) való hozzáférésének mérése;
  3. a különböző tartási körülmények között tartott lovak szociális kapcsolati hálózatának meghatározása érdekében összehasonlítani a karámhoz való hozzáféréssel rendelkező, egyéni istállóban tartott lovak szociális viselkedését és időbeosztását a nyitott istállóban tartott lovakéval;
  4. összehasonlítani a szociális viselkedést, az időbeosztást és a diszkomfort értékek egészséges fiatal, egészséges idős és krónikusan sánta lovak között, mivel a kor és a krónikus sántaság hatása a lovak szociális viselkedésére nem ismert, és ez a populáció nagyobb kockázatnak van kitéve a rossz életminőség szempontjából;
  5. a mérhető szociális viselkedés, az időbeosztás és a diszkomfort értékek közötti kapcsolat elemzése az életminőség proxy értékelésével.

Kilátások:Ebben a tanulmányban létrehozzuk és validáljuk a távolságérzékelők használatát a lovak szociális viselkedésének számszerűsítésére, és megvizsgáljuk a különböző tartási körülmények és az egészségi állapot hatását a lovak szociális és interakciós hálózatára. A szociális kritériumoknak az életminőség-értékelés kulcsfontosságú összetevőjeként való figyelembevétele megkönnyíti a célzott beavatkozásokat a szociális viselkedésükben változást mutató lovak esetében. Hasonlóképpen a nagyszámú agonisztikus szociális interakciót mutató állományok esetében is. Ez segíthet az állattartás, a jólét és a lovak életminőségének javításán.

Projektvezetés: Priv.Doz. OÄ Dr. Ulrike Auer, Dipl.ACVS Univ.-Prof Dr med.vet. Dipl.ECVS Jenner Florien

Legyen
Aiderbichler!

Várjuk Önt!

Legyen szponzor most